MAGYAR TÖRTÉNELNI ÉS KULTÚRÁLIS KINCSEK NYOMÁBAN, HOVÁRTORSZÁGBAN

Az Ostffyasszonyfai Petőfi Sándor Általános Iskola, a Rábapatyi Arany János Általános Iskola és a Kemenesmagasi Általános Iskola 34 tanulója és 4 pedagógusa 2026. április 21. és április 24. között a „Határtalanul!” pályázati program (HAT-KP-1-2025/1-000554) keretében Horvátországba látogattak. Az élményekben gazdag kirándulás célja az volt, hogy a diákok olyan nevezetes helyeket keressenek fel, amelyek korábban Magyarországhoz tartoztak, és ma is többségében magyarlakta területek, valamint személyes tapasztalatokat szerezzenek a külhoni magyarságról a nemzeti összetartozás jegyében. Az élményekben gazdag 4 nap alatt az alábbi látnivalókat tekintettük meg: 1. nap: Látogatás a Zrínyiek és az Erdődy grófok birodalmában. Nagy izgalommal vágtunk bele a négy napos kalandba, és néhány óra múlva megérkeztünk tanulmányi kirándulásunk első állomására. Csáktornya: Sétát tettünk a Zrínyiek sasfészekben. A várban állították fel azt az obeliszket amely a vadász balesetben elhunyt Zrínyi Miklósnak állít emléket. A bejáratánál található „Zrínyi Péter búcsúja” emlékműnél felidéztük a Wesselényi-féle összeesküvés történetét, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc kivégzéséhez is vezetett. Innen az őrtorony hídja fele a Subics féle emléktáblát láthattuk, innen elsétáltunk a Szent Jeromos szlavóniai származás szentünk szobrához, a Zrínyi fához, Zrínyi teljes alakos szobrához és a turulmadaras központi Zrínyi emlékoszlophoz. Varasd mintegy 10 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkerestük az Erdődy-Zrínyi várkastélyt, és sétát tettünk Európa egyik legszebb, barokk paloták sorát felvonultató belvárosában. Itt találjuk a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a gyönyörű városházát is, amely Európa-rekorder abban a tekintetben, hogy az 1523-as átadása óta, több mint félezer éve látja el funkcióját. Ezt követően autóbuszba ültünk, néhány óra múlva megpillantottuk a tengert és megérkeztünk első szállásunkra, ami Kraljevicában az Uvala Scott hotel volt. 2. nap: Fiume és Abbázia, a „Magyar Tengerpart”. A Kvarner-öböl magyar vonatkozásai. A napot hajókirándulással kezdtük az Adrián Krk-szigetről, Omisaljból indulva. A 90 perces hajózás során a következő látnivalókat tekintettük meg: a Krk-sziget hídja, Kraljevica városa, panorámás kilátás a Zrínyi-Frangepán kastélyra és az Omišalj-öbölre. Napi programunk első állomásaként Tersatto várába látogattunk, amely a környék legmagasabb pontja, így kiváló helyszín erődítmény számára, amelyet minden itt élő nép kihasznált. Legutoljára Laval Nugent von Westmeath gróf, ír származású császári és királyi tábornagy volt a tulajdonosa, aki számunkra az 1848/49-es forradalomból ismert. A Habsburgokat szolgálva rengeteg kincset gyűjtött össze a várban, amely így Horvátország első múzeuma lett. Az ő emlékét őrzik a félig kakast félig sárkányt formázó alakok is, amely a címerállata volt a Nuget családnak. Szintén a dombtetőn megtekintettük a Tersattoi Mária búcsújáró templomot, amelynek kápolnája magyar hadihajók emlékét őrzi. Innen a városmagba a zarándokok lépcsőin, a tersattói lépcsőkön mentünk le, ahol megismerkedtünk Fiume történelmi belvárosával, a korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. Megtekintettük a magyar időben épült a piacot, a színházat, és egyéb fontos épületeket: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza. Felkerestük a magyar feliratú kikötői bólyákat és a Baross emléktáblát, illetve Jókai emlék tábláját, majd megnézzük az római időkből megmaradt “öreg kaput”. Megtekintettük Szent Víd, a város védőszentjének a templomát, ahol Feszty Árpád mennyegzőjét is tartották és amely a 100 kunáson is, mígnem be nem vezették az eurót. Ezután láthattuk a fiumei ferde tornyot is, valamint felkeressük a helyi Baross Gábor Magyar Kultúrkör Székházát. Abbázia minden villájához gazdag, sokszor nemesi származású magyar családok története fűződik, itt kezdtük délutáni sétánkat, felidéztük néhány család történetét. Sétáltunk a tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon és felkerestük a Hotel Palace Bellevue-t, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt. Emlékét tábla őrzi a szálloda falán. A napot hajókirándulással zártuk az Adrián Krk-szigetről, Omisaljból indulva. A 90 perces hajózás során a következő látnivalókat tekintettük meg: a Krk-sziget hídja, Kraljevica városa, panorámás kilátás a Zrínyi-Frangepán kastélyra és az Omišalj-öbölre. A színes programokat követően visszatértük szállásunkra Kraljevicába. 3. nap: Zágráb magyar vonatkozásai. A harmadik napon néhány órás autóbuszos utazás után Horvátország fővárosába, Zágrábba érkeztünk. Sétánkat itt a MÁV egykori főépítésze, Paffl Ferenc által tervezett központi vasútállomástól kezdtük. Innen Tomiszlav király lovasszobra mellett elhaladva megtekintettük a magyar honfoglalás millenniuma alkalmából átadott pavilon épületet, majd a séta parkban haladva láthattuk közös történelmi nagyjainknak, Zrínyi Miklósnak és Jurisics Miklósnak, Kőszeg védőjének a mellszobrát. Meglátogattuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László koronázási palástja található. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetés óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is. A Káptalandombi városrészből átsétáltunk a Felsővárosba (Gradac), itt előbb a Jellasics-teret és a Jellasics lovas szobrot tekintettük meg a főtéren, majd a dombon fel sétálva az öreg kapun át a Szent Márk-térre értünk. Itt található a horvát Szábor, vagyis az országgyűlés, amely a Szent Márk templomra néz, amelyen Horvátország és Zágráb címerét Zsolnai cserépből rakták ki. Ezt követően a felvonók menti lépcsőkön visszatértünk a sétáló utcára és a város magjába. Néhány óra autóbuszozás után Vörösmartra, Juhász Sándor pincészetébe, és annak múzeumszerű udvarára látogattunk, ahol a szőlő feldolgozás folyamatát ismertük meg, és sok érdekes régiséget is láthattunk. A programot követően megérkeztünk harmadik napi szállásunkra, Pélmonostorra, a Magyar Házba. 4. nap: Drávaszögben és Dél-Baranyában barangoltunk. Kirándulásunk utolsó napján a Dráván átkelve érkeztünk meg Eszékre, ahol valamikor az a török fahíd állott, amelyet Zrínyi égetett fel. A városban 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott. Eszéken látogatást tettünk a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központba, ahol megismerkedtünk a horvátországi magyarok oktatási és kulturális helyzetével. Felkerestük a várban Eszék óvárosát és annak főterét, a dzsámiból átalakított templomot, majd pedig a Ferences rendiek udvarában megtekintettük a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből állított Krisztus feszületet. Innen a belváros felé indultunk, ám előbb megtekintettük a kultikus "A fityó elgázolja a tankot" szobor kompozíciónál. A főtéren megtekintettük a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket. Eszékről továbbindulva felkerestük a Kopácsi-Rét Nemzeti Parkot. A helyi hagyományos építészeti elemeket felvonultató, mégis modern látogatóközpontban a nemzeti parkot bemutató kiállítást tekintettük meg, majd a bürü hidakon (fapallókon) tettünk sétát a mocsaras terület felett. Kirándulásunk utolsó állomásaként ellátogatunk a várdaróci tájházba, amely falu központjában található és ahol megismerhettük a baranyai magyarság hagyományait. Ezt követően az élményekben gazdag programok után a hazautazás következett. A fantasztikus négy nap összekovácsolta a három iskola diákjait és tanárait, mindannyian sok új információval, rengeteg élménnyel és a valódi összetartozás érzésével tértünk haza.